Álmaimban szerepelt Tyler és Rowan. Nagyon furcsa volt mivel egymással párbajoztak. Tyler zöld szeme égetett mint a macska, ellentétben Rowan szemeivel mert neki kék szeme van és hideget árasztott. Szemeiben mintha jég lakozna, és haja fehér mint a hó.
Értem párbajoztak pedig. Megdöbbentő volt nem is tudom ki ez a Rowan és ott van az én szerelmem Tyler.
Amikor felébredtem már fel voltam öltöztetve, bár fogalmam sincs, hogy honnan tudta mik a méreteim, de minden egyes ruha darab mintha rám lett volna öntve. Farmer nadrág volt rajtam fehér póló és fekete dzseki, a lábaimon pedig tornacsuka. Bámulatos ezek a kedvenc ruháim voltak, mármint nem az én ruháim csak vett ruhák. De mindig is ilyen ruhákba szerettem járkálni. Rowan honnan tudhatta, hogy ezek a kedvenceim, hiszen nem is ismer. Egyedül voltam a szobában. Egyszerű szoba volt egy ablakkal és két ajtóval de régi fajta háznak tűnt. Egyedül ami megfogott benne az az volt, hogy volt benne egy zongora. Hatalmas nagy fekete zongora volt, alig lehetett használva de mégis réginek tűnt.Mintha már évtizedek óta itt lenne . Leültem mellé. Rátettem a kezem és csak egyszerűen játszani kezdtem rajta, mintha mindig is tudtam volna zongorázni. De hiszen én sose zongoráztam még, és életemben még egyszer sem láttam zongorát, de ez mintha ismerős lett volna. Ezt a zongorát én ismertem és nem tudom , hogy honnan.
- Látom nem felejtettél el játszani még.
Megijedtem, mert ne vettem észre amikor bejött. Ijedtemben felborultam székestől.Mire ő kellő eleganciával, és gyorsasággal -elkapott.
- Ezt meg, hogy a fenébe csináltad?
- Azt hiszed csak neked vannak képességeid, és a pasidnak?
- Honnan tudsz rólam ennyi mindent?
- Óh kicsi Celli.
- Mi ez az egész Rowan?
- Elmondom, de pihenésre van még szükséged, tessék igyál teát és feküdj vissza ügyesen.
Amit ezek után mondott, hát attól eldobtam az agyamat.
2016. december 29., csütörtök
23. Gyógyulás.
Szóval az van, hogy Klary, akinek valódi neve nem is Klary megdöbbent. Sok mindenen átment ez a szegény lány, és sok mindent átélt főleg az utóbbi időkben, de ez már több a soknál. Ez a fickó megjelenik a semmiből, megmenti az életét, majd lefekteti az ágyra a lakásán vagy hol, ráadásul anyaszült meztelenül. Majd közli vele, hogy nem ismeri a lány önmagát.
- Tudod Celena amióta megtudtam, hogy rájöttél, hogy milyen képességeid vannak, én azóta kereslek téged. nehéz volt rád találnom.
- És még mennyire hiába való. Hol vannak a ruháim? Felöltözöm és elmegyek, és ne kövess nincs értelme mert nem érdekelsz sem te, sem a hazugságaid! És a nevem nem Celena hanem Klarissza!
- A ruháid elégtek, és nem vagy olyan állapotban, hogy felkelj és elmenj. Elértél a mágiádban egy olyan szintet ami kisüléshez vezetett.
- És ez mit jelent pontosan?
- Azt, hogy nem fogod tudni használni az erődet egy ideig, és annyira legyengültél, hogy öt napig nem voltál magadnál, csoda, hogy életben maradtál. Ha később érkezem meg, akkor meghaltál volna.
Klary megpróbált felállni, de nem, hogy állni, hanem moccanni sem tudott. Mint amikor jól agyba, főbe vernek, na ő úgy érezte magát. Minden porcikája fájt. Mintha a hús a csontjairól leégett volna és a csontja pedig meg lennének olvadva. (Higgyétek el, hogy nem kellemes érzés ám.)
- Nincsen rajtad egy négyzet miliméternyi bőr sincs mindenhonnan leégett. Ezért nincsen ruha rajtad.
- Én.....észre sem vettem. Ne haragudj.
- Semmi baj.Van egy fajta kenőcs amivel ha bekenjük a testedet, akkor pillanatok alatt regenerálja a bőrödet, de ehhez az engedélyedet kell kérnem. Nagyon erős mágia van a krémben, tehát vissza nő, de ne úgy képzeld el mint a tündér mesékben, hogy már kész is. Borzasztóan fog fájni. Rajtad áll, hogy akarod-e vagy sem.
- De amikor vissza nőtt utána nem fog fájni több úgy-e?
- Nem, utána nem fog.
- Csináljuk!
Klary inkább kibír még egy szenvedést, és átmegy még egyszer a poklon, csak tudjon felöltözni és haza menni, ahol várja Tyler.
Jesszus elfelejtettem Tyler biztos, hogy eddig már keres aggódik, hiszen már 5 napja eltűnt.
- Minél hamarabb kezdjük annál hamarabb gyógyulok meg, és mehetek el innen!
- Rendben akkor hozom a kenőcsöt.
A kenőcsnek nem volt szaga, de színe sem, átlátszó volt.
- Figyelj mielőtt elkezdeném, szólok, hogyha nem bírod akkor szólj jó? és akkor megállok, szünetet tartok.
- Jó,jó.
- Ígérd meg!
- Megígérem!
Elkezdte kenni a karomon. Az égés emellett leány álom volt. Úgy fájt az egész mintha kalapáccsal ütnék a csontjaimat. De nem mutattam meg Rowannek. Nem mutathattam ki a fájdalmaimat. Elképesztő volt, ahogyan az átlátszó kenőcs a húshoz ért egyből kezdett vissza nőni a bőr. már a félkarommal végzett, amikor a látásom elkezdett homályosodni.De nem hagyhattam, hogy elájuljak. Azzal beismertem volna, hogy gyenge vagyok. Nagyon kezdtem koncentrálni a sérüléseimre és annak gyógyítására. Ekkor valami megtört bennem alább hagyott a fájdalom. Fényben úszott az egész szoba, és lassan minden testrészemre vissza nőtt a bőr. Ekkor vettem észre, hogy a fény belőlem származik, és én a levegőben vagyok. Egy kis idő elteltével alább hagyott a fény és kihunyt. Újból az ágyon feküdtem de teljesen meggyógyulva. Rowan egy takarót terített rám.
- Mi a fene kislány?
- Nem tudom, én nem tudom mi történt.
Azzal az ereje elszállt mély álomba került és Tylerrel álmodott.
Klary megpróbált felállni, de nem, hogy állni, hanem moccanni sem tudott. Mint amikor jól agyba, főbe vernek, na ő úgy érezte magát. Minden porcikája fájt. Mintha a hús a csontjairól leégett volna és a csontja pedig meg lennének olvadva. (Higgyétek el, hogy nem kellemes érzés ám.)
- Nincsen rajtad egy négyzet miliméternyi bőr sincs mindenhonnan leégett. Ezért nincsen ruha rajtad.
- Én.....észre sem vettem. Ne haragudj.
- Semmi baj.Van egy fajta kenőcs amivel ha bekenjük a testedet, akkor pillanatok alatt regenerálja a bőrödet, de ehhez az engedélyedet kell kérnem. Nagyon erős mágia van a krémben, tehát vissza nő, de ne úgy képzeld el mint a tündér mesékben, hogy már kész is. Borzasztóan fog fájni. Rajtad áll, hogy akarod-e vagy sem.
- De amikor vissza nőtt utána nem fog fájni több úgy-e?
- Nem, utána nem fog.
- Csináljuk!
Klary inkább kibír még egy szenvedést, és átmegy még egyszer a poklon, csak tudjon felöltözni és haza menni, ahol várja Tyler.
Jesszus elfelejtettem Tyler biztos, hogy eddig már keres aggódik, hiszen már 5 napja eltűnt.
- Minél hamarabb kezdjük annál hamarabb gyógyulok meg, és mehetek el innen!
- Rendben akkor hozom a kenőcsöt.
A kenőcsnek nem volt szaga, de színe sem, átlátszó volt.
- Figyelj mielőtt elkezdeném, szólok, hogyha nem bírod akkor szólj jó? és akkor megállok, szünetet tartok.
- Jó,jó.
- Ígérd meg!
- Megígérem!
Elkezdte kenni a karomon. Az égés emellett leány álom volt. Úgy fájt az egész mintha kalapáccsal ütnék a csontjaimat. De nem mutattam meg Rowannek. Nem mutathattam ki a fájdalmaimat. Elképesztő volt, ahogyan az átlátszó kenőcs a húshoz ért egyből kezdett vissza nőni a bőr. már a félkarommal végzett, amikor a látásom elkezdett homályosodni.De nem hagyhattam, hogy elájuljak. Azzal beismertem volna, hogy gyenge vagyok. Nagyon kezdtem koncentrálni a sérüléseimre és annak gyógyítására. Ekkor valami megtört bennem alább hagyott a fájdalom. Fényben úszott az egész szoba, és lassan minden testrészemre vissza nőtt a bőr. Ekkor vettem észre, hogy a fény belőlem származik, és én a levegőben vagyok. Egy kis idő elteltével alább hagyott a fény és kihunyt. Újból az ágyon feküdtem de teljesen meggyógyulva. Rowan egy takarót terített rám.
- Mi a fene kislány?
- Nem tudom, én nem tudom mi történt.
Azzal az ereje elszállt mély álomba került és Tylerrel álmodott.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
