11.rész Anna.

Mindenféle álmok voltak ott, de egyszer csak megjelent az a fickó.Elég messze volt tőlem, és nem láttam az arcát.Majd megszólítottam őt.
-Tudom, hogy a fejembe vagy.Tudom, hogy valamit akarsz tőlem.Ki vagy és mit akarsz.?
Nem válaszolt erre egyet kiáltottam:Válaszolj már!!
-Okos kislány vagy, erre rájöttem.De nem eléggé.Tudom, hogy keresed, hogy ki az apád, és mielőtt megkérdeznéd, hogy honnan tudom azelőtt elmondom, hogy onnét, hogy a fejedben vagyok benne.És minden látok ami benne van.
-Akkor mond meg, hogy ki vagy és mit akarsz, mért vagy a fejemben?
-Én hidd el, hogy barát vagyok, csak éppen nem tudok oda menni hozzád.Nem akarlak bántani.Tudom, hogy ki az apád de nem mondhatom el mert bajba fogsz kerülni ha megtudod.Annyit kell tudj, hogy anyád él, és segítened kell neki mert bajban van..
-Nem mondja? És amikor nekem lett volna szükségem rá hol volt?Berakott egy kórházba és ott hagyott, utána összejött egy férfival és lett még egy lányuk. Majd valakik felneveltek akik nem is a szüleim.Mit képzel még van pofája segítséget kérni tőlem?
-Hidd el, hogy nem úgy történt mind ez, ahogyan te elképzeled.Ő csak téged védett.Apád nem vállalhatta fel, hogy a gyermeke vagy.Ezért rejtettek el téged.Csak ,hogy nem tudták mi a képességed.Anyád sejtette de nem volt biztos benne.Nem akart össze állni senkivel de az a férfi kényszerítette őt.Ha nem lesz vele megöl téged.Anyád most elbújt előle.Van nála valami ami annak a férfinak kell.Máriusznak hívják, és a gonoszság megtestesítője a lányával együtt.
-Mi kellhet neki ami anyámnál van? És én mért kéne neki segítsek?
-Mert hanem a démonok a Földre jönnek és az egész Földet tönkre teszik az emberek meghalnak, az állatok is és minden jót magukba szívnak amíg van és amikor már nem lesz tovább állnak.
-Na jó ez tényleg elég drasztikus lenne, szóval rajtam múlik a világ sorsa?
-Olyasmi.
-Ezért kérlek téged, hogy segíts anyádnak, szüksége van rád, le kell győznünk Máriuszt.
-Rendben segítek.De mit kell tennem?
-Anyád mély álomba van, és addig fel nem ébred amíg apád meg nem csókolja.No de nem mondhatom meg ki az apád.Ezért csak annyit mondhatok neked, hogy , hogy menj el a Szent-Anna tóhoz, változz át és emelkedj feléje, és a könnyeidet hullasd bele.Ott születtél, ott fogantál, és édesapádat édesanyád ott ismerte meg.Majd eljön hozzád.És akkor megkérheted, hogy ébressze fel.
Hirtelen felébredtem, és zaklatottan kezdtem lihegni.Majd elmeséltem Hugónak és Tylernek, hogy mi történt. 
-Biztos vagyok benne, hogy egy angyal lehetett csakis.!
-De azok már nem járnak le közénk!
-Van egy legenda.Mi szerint Anna beleszeretett egy angyalba.És született egy közös gyermekük.De a gyermek meghalt állítólag.
-Vagy nem halt meg csak elrejtették az emberek világába, hogy senki ne találhassa meg.
-Várjatok, hó állj, Anna az az Anna akiről a tavat elnevezték?És az az Anna az én édesanyám?
-Igen, de az emberek világába ez a legenda másképp szól, az csak egy változata, ez az igazi.
-Szóval az apám egy angyal?
-Hát ahogy láttuk, hogy szárnyaid vannak, az az érzésem, hogy nem is akármilyen angyal.Nagyon erős vagy csak még nem tudod kezelni.Több angyalvér van benned mint emberi,ami azt jelenti ezért nem haltál meg, mert erőssé tett az angyalok ereje.
-Akkor most mi legyen?
-Elmegyünk a tóhoz, felébresszük anyádat megtudjuk , hogy ki az apád és megmentsük a világot a sötétségtől.!De egyszer aludjátok ki magatokat, szükség lesz a józan észre.
Elmentem letusoltam és lefeküdtem nem tudtam aludni.Egyszer csak hallom, hogy nyílik az ajtó és Tyler lép be.
-Remélem nem ijesztettelek meg, és remélem nem aludtál.
-Nem tudok aludni, félek a holnaptól.
-Ne félj, bebújhatok melléd egy kicsikét?
-Igen.
-Elszeretném mondani neked, hogy én melletted vagyok,és bármi történjék is tudd, hogy szeretlek, most nem törlöm ki az emlékezeted.Azt akarom, hogy erre emlékezz. 
Arra megcsókolt...forró ajka az enyémhez ért, majd végig csókolta a nyakam.És ott megállt.
-Nem teszek olyat amit te nem akarnál Klar.Csak mondanod kell és megállok.
-Rendben, de én is kell mondjak valamit neked.Szeretlek, és a szemedben elveszek mindig.Szerelmes vagyok beléd.A zöld szemeid megbabonáznak, és elveszik minden erőmet.
Elpirult, igen néha még a fiuk is eltudnak pirulni.Majd egy hosszas forró éjszaka után én hozzá bújtam rá a mellkasara, a szíve dobogására és a légzése ritmusára elszenderedtem, és ilyen jól még sose aludtam egyszer sem.Szeretem és nem akarom elveszíteni semmi áron.